2011. november 27., vasárnap

Lágyan puha csókok - Renee

Sziasztok!
Egy kicsit elhanyagoltuk az oldalt, de mint tudjátok, tanév közben vagyunk, és kevés időnk van az érettségi közeledtével. Ennek ellenére örömmel látjuk, hogy a bejegyzések ritkasága ellenére van néhány látogatónk! :)
Jó olvasást! :)

Lágyan puha csókok


Bill idegesen fordult át a másik oldalára az ágyában, s fejét belefúrta a fehér párnák közé. Tom megint nem volt otthon, elment magának felszedni egy nőt, akivel aztán eltölt pár pásztorórát egy hotelben, aztán hajnalban hazatámolyog. Bill idegesen belebokszolt egyet az egyik díszpárnába, amit még bátyjától kapott. Egy közös képük volt rajta, amin egymást átölelik. Egy könnycsepp csúszott le Billnek az arcán.
-Nem szabad, nem szabad, nem szabad! –győzködte magát, majd becsukta a szemét, és elaludt.

-Végre már. –sóhajtott fel Tom, mikor végre sikerült kinyitnia a bejárati ajtót, és sikerült belépnie a Billel közös házukba. Halkan, nehogy felébressze Billt, felment az emeletre, lerúgta magáról a cipőjét, aztán halkan benyitott öccsé szobájába. Bill szétterülve feküdt az ágyon, a derekára volt csavarodva a hófehér paplan, a mellbimbójában lévő piercingen pedig megcsillant a holdfény, mivel az énekes elfelejtette elhúzni a sötétítőfüggönyöket, és az ablakokat is nyitva hagyta. Tom látta, hogy öccse teste libabőrös lett, miután egy hidegebb fuvallat söpört végig a szobán. Óvatosan odasétált az ablakhoz, és halkan becsukta.
-Tom? –hallott meg egy hangot a háta mögül, majd amikor hátranézett, látta öccse árnyékát, amint az ágyban ül.
-Csak én vagyok nyugi. –mondta Tom, majd Billhez sétált, és leült mellé az ágyra.
-Most értél haza? –kérdezte a fiatalabbik Kaulitz.
-Igen. –bólintott Tom. –Egy nővel…
-Voltál. Tudom. Gondoltam. –vágott Tom szavába Bill, majd egy mozdulattal magára rántotta a takarót, egészen a feje búbjáig. –Menjél, aludni akarok.
Tomot meghökkentette ez a hirtelen hangulatváltozás, de azért felemelkedett az ágyról, a takarógombóc fölé hajolt, majd miután megsimogatta ott, ahol Bill fejét gondolta, elmotyogott egy jó éjtet, és ki is ment. Miután bement a szobájába, ledobálta magáról a ruhákat, az asztalánál álló székre dobta őket, és bedőlt az ágyába. Sóhajtott egy hatalmasat, aztán a pár perccel ezelőtti jelenetre gondolt.
„Hmm… Bill az ágyban, egy szál alsónadrágban… Az a piercing… Az a kis törékeny teste… Elveszik az ölelésemben akárhányszor megölelem… És a fenébe is az a nyelv piercingje milyen jó lehet… Meg azok a hosszú ujjai… a francba is Tom nyugodj le!”
Szólalt meg egy hang a fejében, majd kilépett az erkélyre, és elszívott egy szál cigit, hogy lenyugtassa felkorbácsolt vágyait.
„Hiszen mégsem ronthatok be hozzá, hogy figyelj Bill, szeretlek, és most azonnal szeretkezni akarok veled! Ez abszurd! Az ikertestvéremről fantáziálok a francba is! Hogy juthat egyáltalán ilyen eszembe? Különben is, vajon mit is várok, mit szólna hozzá? Hogy „Oké Tom, gyere csak” Ez hülyeség! Most feküdtem le alig egy órája azzal a nővel, mégis vágyok a szexre! És nem egy nővel! Nem! Nekem Bill kell! „
Idegesen elnyomta a csikket a hamutálban, azután visszament a szobájába, befeküdt az ágyába, majd az oldalára fordult, és elaludt.

-Tom, Tom kelj fel! –ébresztgette Bill a bátyját reggel.
-Mivan már? –kérdezte Tom, és felült az ágyban. Tekintete végigsiklott öccse meztelen testén, amit csak egy hanyagul felvett törülköző takart el. Kis vízcseppek gyöngyözöttek a felsőtestén, a hajából csöpögött a víz.
-Beszélnünk kell! –mondta Bill, és Tom ebben mélységesen egyetértett vele. „De hogy a fenébe mondjam el neki?”
-Miről?
-Kettőnkről! –vágta rá Bill, és mikor összetalálkozott Tommal a tekintete, megbabonázva nézett az ugyanolyan barna íriszbe, mint az övé.
-Hagyd már abba! –kiáltott fel Tom. –Ne nézz így rám!
-Hogy?
-Úgy nézel, mint aki épp le akar smárni! –vágta Tom Billhez, azután felkelt az ágyból, és megszeppent öccséhez lépett. –Miért nézel folyton így rám?
-Mert én… Nem tudom. –rázta meg a fejét Bill, és pár hajtincse az arcához tapadt. Nem tudta hova lett az előbbi elszántsága, talán tovatűnt, amikor Tom szeme végigmérte.
-Nem tudod mi? –kérdezte hitetlenkedve Tom.
-Mi… mire célzol ezzel? –kérdezte Bill, és nagyon ügyelt arra, hogy ne kelljen Tom szemébe néznie.
-Szerintem te féltékeny vagy!
-Féltékeny? Én? Mire? –vágott vissza Bill, úgy gondolta a legjobb védekezés a támadás.
-Arra hogy lányokkal töltöm az éjszakáimat!
-És ha így van?! –rántotta meg Bill a vállát, majd az erkélyajtóhoz sétált.
-Mi? –tátotta el a száját Tom, és Bill mögé lépett, aki hirtelen megfordult, és az ijedtségtől, hogy Tom olyan közel ment hozzá, az üvegajtónak ütközött háttal.
-Mit csinálsz Tom? –kérdezte Bill szinte alig hallhatóan. Tom nem válaszolt, csak gyengéden felemelte öccse állát, majd miután mélyen a szemébe nézett, megcsókolta. Bill egy nyögés hallatott, miközben érezte, hogy Tom nyelve végigsiklik az ajkain, arra vára, hogy végre Bill is engedjen a csábításnak. „Tom… megcsókolt… Én is vágyom erre, de félek… félek…”
Hirtelen eltaszította magától Tomot, aki megtántorodott, és az arcához kapott, ahol Bill gyengéd kis kezének a tenyérlenyomata rajzolódott ki pirosan.
-Ezt miért…?
-Nem csókolhatsz meg csak úgy! A testvéred vagyok! Ezt… nem szabad! –kiáltott Tomra, majd sietősen elhagyta ikre szobáját, és bement a fürdőbe.
„A fenébe is, mi a fenét csináltam! Hogy képzelhettem, hogy én és Tom… Ez marhaság! Testvérek vagyunk, ez csak valami… Csak valami megmagyarázhatatlanul jó érzés, és fojtogat a féltékenység, ha arra gondolok, hogy egy nővel tölti az éjszakát! Nekem kell, de az előbb megpofoztam. Nem tudom miért, csak féltem. Igen, hiszen mégiscsak a testvéremről van szó! Mi a fenét csináljak, hogy nézzek ezek után a szemébe?”
Billt a hangos kopogás rántotta vissza a valóságba.
-Bill engedj be! –hallotta meg Tom hangját az ajtó elől.
-Minek?
-Ne húzd az agyam, csak engedj be! –kiáltotta el magát Tom, mire Bill kissé félve zárta ki az ajtót, de amint kattant a zár, Tom szinte beesett az ajtón. –Na végre. –mosolyodott el Tom, majd elkezdett Billhez közeledni, az arcán diadalittas mosoly volt. Bill egészen a párás csempékkel borított falig hátrált, Tom szemében valami egészen furcsát látott.
-Mit csinálsz? –kérdezte Bill elcsukló hangon.
-Miért…
-Ütöttelek meg az előbb? –vágott Bill ikre szavába. –Mert féltem. Testvérek vagyunk! Mi ez az egész? Miért néztél rám tegnap este is ÚGY? Miért mértél végig olyan látványosan ma reggel?
-Őszintén? –kérdezte Tom, mire Bill bólintott egyet. –Mert kívánlak. –mosolyodott el a rasztás, miközben Bill szemébe nézett, aki magában hatalmas csatát vívott. Az egyik oldalon volt a vágy, és a szeretet Tom iránt, a másik oldalon pedig az, hogy testvérek, és nekik ezt nem lehetne.
Óráknak tűnő hosszú percek után Tom elhajolt Billtől, majd megfogta a kezét, és a szobájába vitte.
-Tom mit csinálsz? –kérdezte Bill remegő hangon, de az említett nem válaszolt, csupán felkapta öccse törékeny testét, az ágyra fektette, majd fölé hajolt.
-Csak mutatok valamit. –motyogta Tom, majd Bill füléhez hajolt, és gyengéden beleszuszogott. Bill felsóhajtott, amikor Tom elkezdte a nyakát csókolgatni, majd amikor megérezte amint Tom nyelve gyengéden végigszánt a nyakán, egy hangos nyögés szaladt ki a száján.
-Tom… Ne csináld. –fogta meg Bill bátyja kalandozó kezét, aki már a hasát simogatta. Tom egy csókkal beléfojtotta a szót, azután kezével ismét elkezdte gyengéden simogatni ikre vágytól remegő testét. Óvatosan, miközben gyengéd csókokkal kényeztette a mellbimbóját, a benne lévő piercinggel együtt, lefejtette öccse vékony derekáról a fekete pamut törülközőt, és a szoba végébe hajította. Tom felnézett Bill arcára, aki szaggatottan vette a levegőt, és kipirult arccal takarta el magát Tom kívánkozó tekintetétől.
-Olyan édes vagy, akár egy szűz lány. –mosolyodott el kajánul Tom, majd ismét szájon csókolta Billt, aki a tarkójánál fogva húzta magához Tomot, akinek a keze eközben már Bill derekánál járt, azután minden félelmét, és szemérmét félretéve, a markába vette öccse egyre csak keményedő férfiasságát. Bill elszakadt Tomtól, és hangosan felnyögött, amint Tom elkezdte kényeztetni. A nyelvével Bill nyakát, és vállát ingerelte, a keze pedig őrült tempót diktált. Tom érezte, hogy már az ő alsónadrágja is az elszakadás szélén áll, annyira felizgatta öccse látványa, a testén gyöngyöző izzadságcseppek, a kipirult arca, a halk kis gyöngései, a keze, amivel Tom vállát, a másikkal pedig a lepedőt szorongatta. Hirtelen megérezte amint Bill teste rándult egy hatalmasat, egy óriási nyögést hallatott, Tom pedig érezte a markában szétáramló anyagot. Felkelt az ágyról, a kezét megtörölte egy papír zsebkendőben, ami aztán a kukában landolt. Utána visszament még mindig remegő öccse mellé.
-Tom az előbb… -kezdte el Bill, de Tom a szájára tette a mutatóujját, és elmosolyodott.
-Még nincs vége. –mondta, azután végigcsókolta Billt a nyakától, egészen a kissé lelohadt férfiasságágig. Amikor aztán odaért, ismét a markába fogta, és óvatosan a szájába csúsztatta. Nem is igazán értette, hogy hogyan tudja hogy mit kell csinálnia, egyszerűen csak minél több örömöt akart szerezni annak a személynek, aki a világ életében a legfontosabb volt a számára. Bill teste megemelkedett az ágyról, azután felült.
-Tom, én szeretném ha… -mondta Bill kipirult arccal, és habár nem fejezte be, Tom tudta mit akart mondani. Miután mosolyogva bólintott egyet, Bill hasra fordult az ágyon. Tom fölé térdelt, kezével gyengéden simogatta Bill nyakát, és eközben csókokkal hintette be a hátát. Gyengéden elkezdte Bill fenekét masszírozni, és látta, hogy öccse a párnába vájta körmeit. Nem akarta elkapkodni a dolgot, biztos akart lenni benne, hogy Bill is kész arra, hogy egyek legyenek. Mikor hallotta, hogy Bill légzése kezd szaporább lenni, óvatosan először az egyiket, majd mellé még egy ujját bevetve készítette fel tovább Billt az együttlétre, aki az első pár húzás alatt fájdalmasan felnyögött. Azután Tom érezte, hogy ikre egyre jobban képes magát ellazítani, ezért a füléhez hajolt, és gyengéden belesuttogott.
-Kész vagy? –kérdezte, mire Bill csak bólintott, s megemelte a fenekét. Tom elhelyezkedett a lábai között, majd óvatosan Billbe hatolt. Érezte, hogy öccse hasa megkeményedik, és látta, hogy Bill arcán egy könnycsepp csúszik le, de ennek ellenére, egy szót sem szólt. Gyengéden megsimogatta Bill arcát, és elkezdte masszírozni az alhasát. –Csak lazíts. –suttogta, és érezte, hogy kezd alábbhagyni a szorítás, ezért óvatosan lassan elkezdett mozogni, de Bill ismét összeszorította a fogait, és már nem tudta elfojtani, hangosan, fájdalmasan felnyögött. –Abbahagyjam?
-Ne! Majd… Majd megszokom. –mondta Bill, mire Tom ismét lassú mozgásba kezdett, és valahogy könnyebben ment a dolog. Mikor Bill fenekére nézett, látta, hogy piros vér csordogál Bill fenekéből.
-Bill te…
-Tudom, de ne foglalkozz vele! Csak… Csak szeress. –suttogta Bill, majd bátyja szemébe nézett. Tom elmosolyodott, megcsókolta Billt, azután lassú, majd egyre gyorsabb tempót diktált. A nyögéseik egyre hosszabbak, és hangosabbak lettek, a remegésük egyre csak fokozódott, a testük teljesen összefonódott. Billnek az élvezet mámorában eszébe jutott egy gondolat.
„Lágyan finom, puha csókok simogatják vállamat,
 Fut a vérem, száguld a gondolat,
 Érj hozzám, csihold a szikrákat.
 Hogy féktelen tűzben égve válljak eggyé veled,
 Hogy reszkess értem, fogom a kezed.
 Felkorbácsolom a vágyad, csókjaimmal beborítalak.
 Gyötörjön a légszomj, akard, hogy akarjalak,
 Szeress gyengéden, borzongjon minden porcikám,
 Szeress szenvedélyesen, bújj még közelebb hozzám,
 A tied vagyok egészen. Minden érintésedre elolvadok,
 A ruhák lehullnak rólad, nem számít a ma,
 S a holnapok, testem hozzád simul,
 Remegve várom a csodát, hogy a szemed íriszén át
 Lássam a gyönyört benne, amikor már nem tudjuk
 Melyikünk én, és melyikünk te.”
Tom hangos nyögéssel követte öccsét, aztán lihegve borult le Bill mellé.
-Ez…
-Csodálatos volt. –bújt Bill Tomhoz, aki védelmezőn átkarolta a törékeny kis testet. –De most mi lesz?
-Valami elkezdődött. –csókolta meg Tom ikrét, aki ezek után boldogan aludt el bátyja mellett, akinek igaza volt.

1 megjegyzés:

  1. Helló!
    Ez szuper volt!!!!!
    Nagyon eltaláltátok azt a verset a végén!!!
    Imádtam az egészet!!
    Puszi Mili

    VálaszTörlés